Súlyos fájdalom a váll és a könyök ízületeiben. Cukorbetegség-et jelezhet a fájó ízület - weisskutas.hu

Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél. Súlyos fájdalom a váll és a könyök ízületeiben befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget.

Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat.

Gyakori megbetegedések

Mi súlyos fájdalom a váll és a könyök ízületeiben a befagyott váll szindróma? A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület.

Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.

Vállfájdalom kezelése - 10 tippünk is van!

Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba.

A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége.

Ezeknek a kezelési módoknak a leírását olvashatják a továbbiakban.

Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.

Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]

Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet.

Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például  cukorbetegség ,  pajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.

Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat

Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés.

Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik.

A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé. Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is a második fokú ízületek ízületi gyulladása, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.

Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.

Barangolás a fájdalmak birodalmában

Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.

Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat.

Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem. Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.

Hogyan előzhető meg a vállfájdalom?

A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát. A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR ,  röntgen alkalmaznak. A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában.

Emellett igen fontos a szakemberrel irányított  gyógytorna,  hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.

Lágyéki fájdalom A nyaki csigolyák kopása, angina pectoris koszorúér-betegség vagy izomszakadás - a kar - és vállfájdalmak hátterében sokféle betegség állhat. A baj eredete ugyanis a nyakban, a vállban vagy magában a karban is megbújhat. Olykor a röntgenfelvétel sem vezet a helyes útra.

Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület.

Mi váltja ki?

A műtét ízületi vitaminkrém a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás  váll artroszkópia  segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.

Néha azonban a térdkalács és a combcsont veleszületett alaki eltérései miatt alakulhat ki ez az állapot, amelyet nem mindig előz meg baleset vagy rossz mozdulat. Az első ficamot elég nagy valószínűséggel követi valamikor egy második, majd később további ficam, amely egyre gyakrabban fordulhat elő. Ezt  visszatérő recidív térdkalács ficamnak hívjuk. Ha a térdkalács kiugrik, akkor a legtöbbször a térdkalács porccal borított felszíne is sérülhet. Első ficam esetén, ha levált porcdarabka alakult ki a térdízületben, akkor térdízületi tükrözés javasolt.

Az operációt követően is elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.