A vállízület ligamentumainak károsodásával
Látták: Átírás 1 FEJEZET Részletes rész A felsô végtag károsodásai A felsô végtag felépítése és funkciója Záborszky Zoltán Az ember napi tevékenysége során állandóan használja a karját, a kezét, azzal sokoldalú munkát végez, ezért érthetô, hogy a vállízület ligamentumainak károsodásával felsô végtag igen gyakran esik sérülés áldozatául. Az összes sérülések több mint fele a felsô végtagra esik.
Az emberi vállízület szerkezete
A vállöv. A vállízület a legnagyobb mozgáshatárok között mozgó ízületünk.
Ha vállízületrôl beszélünk, általában a humeroszkapuláris ízületet értjük alatta, noha a vállöv funkciójának alakulásában a humeroszkapuláris ízületen kívül nagy szerep jut a scapula mellkason történô mozgásának, valamint akromioklavikuláris és a szternoklavikuláris ízületek mozgásainak. A vállöv funkciójában lényeges szerepet kapnak az izmok és az inas bônyék, amelyek az acromion és a humerus közti területet töltik ki.
2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége
E mûködést támogatja még az acromion és a humerusfej mellett található bursa subacromialis és a bursa subdeltoidea is, melyek a mozgások a vállízület ligamentumainak károsodásával biztosítják. A humeroszkapuláris ízület anatómiai sajátosságai teszik lehetôvé a felsô végtag mozgásait: abdukcióaddukció 40flexióextenzió 40külsô rotáció 90belsô rotáció A rotatormandzsettát felül a m. A rotatorköpeny a kor elôrehaladtával hajlamos a degenerációra, zsugorodásra. A vállövet ért egyszerû sérülésekre is szerózus exsudatummal reagál, melynek következménye a környezetével való összetapadása lehet.
- Artroszkópiás beavatkozások térdizületben és vállizületben Artroszkópos vállműtétek A vállízület-csontok, szalagok ligamentum és izomcsoportok alkotják.
- Artroszkópiás beavatkozások térdizületben és vállizületben | Medchir
- A mozgásszervek károsodásai kenység nem végezhetô.
Ha ép vállízületet hosszasan addukcióban rögzítünk, az sérülés nélkül is zsugorodhat. Következményes vállízületi fájdalom, addukciós kontraktúra alakulhat ki.
A jelenség már 3 4 heti rögzítést követôen észlelhetô, idôsebb korban még hamarabb. Ez teszi szükségessé a vállízület speciális rögzítését és az aktív tornáztatását.
Részletes rész. A felsô végtag károsodásai. A felsô végtag felépítése és funkciója
A felsô végtag funkciója. A csontok és az a vállízület ligamentumainak károsodásával stabilitásának biztosítása, mozgások kivitelezése, erôkifejtés végzése, tapintás, érzékelés, a kézügyesség alkalmazása.
A felsô végtag régiói funkciójának arányai tükrözik az egyes strukturális egységek funkciójának hierarchikus viszonyát. Segítséget nyújt a különbözô szintû károsodások egyenértékûségének megállapításához. A kéz károsodásának százalékos összefüggéseit a táblázat mutatja be. A vállöv károsodásainak legfontosabb kritériumai a fájdalom, az izomgyengeség, az atrophia és a kompenzatórikus mozgások kialakulása.
- Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak.
- A vízszintes síkban a hajlítás és a hosszabbítás teljes amplitúdója nem éri el a ° -ot.
- Gél kondroitinnel az ízületek mozgatására
- Arthrosis kezelés a technológián
- Váll diszlokáció: tünetek, kezelés.
A károsodások kimutatása során törekedni kell a károsodások objektív bizonyítására. Megfigyeléssel obszerváció vizsgálandók: a páciens tartása, járása, az ülés jellege, az ellenoldali végtag mozgásai, a tartás és a mozgás szimmetrikus volta, az öltözködés, a vetkôzés nehezítettsége, a vállöv formája: duzzanat, aszimmetria, haematoma.
Speciális tünetek: zongorabillentyû, bicepsfejhiány, izomatrophiák.
A tapintásos vizsgálatot palpáció ülô és álló helyzetben kell kivitelezni, melynek alapvetô momentumai: a szternoklavikuláris ízület vizsgálata: stabilitás, forma, érzékenység; az akromioklavikuláris ízület ízületi fájdalom és kiütés mi ez duzzanat, érzékenység, abnormális mozgások, zongorabillentyû -tünet; a proc.
A mozgásterjedelem vizsgálata.
Ennek során értékelni kell az aktív és passzív mozgásokat. A mozgásterjedelem korlátozottságát a lágy szövetek károsodása, az ún.
A vállízület addukciós helyzetben történô néhány hetes rögzítése, az adduktor izomzat megrövidülését, az abdukciós és külsô rotációs funkció károsodását eredményezi.
Ennek a jele a mozgások korlátozottsága és a crepitatio. A vállízület mozgásterjedelmének vizsgálata az ún.
A mozgásterjedelem normális értékeit a Az aktív és passzív mozgások terjedelmének mérése során észlelhetô jellemzô elváltozások és értékelésük: A mozgások arányos szûkülete az adhezív capsulitisre jellemzô. A külsô rotáció korlátozottsága a váll súlyos arthrosisára utal.
A mozgások egyenetlensége, aszimmetriája kóros elváltozásokra utal. Így pl. Kóros esetekben károsodik a lapockák szimmetrikus mozgása, az l cm-t meghaladó aszimmetria károsnak mondható.
- 1 fokos kezelés artrózisa
Ezt az állapotot elôidézhetik idegi károsodások, így a m. A vállízület helyzetét befolyásolhatja a n. A vállízület flexiós és extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése abdukciós korlátozottság addukciós korlátozottság addukció abdukció ábra.
A diszlokációs kezelés első szakasza
A vállízület belsô és külsô rotációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése súlyoson korlátozza az abdukciós funkciót. A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változását a ábra mutatja be.
Specifikus vállfunkciós próbák a fájdalomív vizsgálata, akromioklavikuláris kompressziós próba, impingement próbák Jobe- Hawkins Kennedy-próba, injekciós differenciálás stb. Instabilitási próbák.
A vállöv instabilitását meg kell különböztetni az ízület lazaságától, mely az ízület hipermobilitását jelenti, bármiféle ábra.
A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változása panasz nélkül. A lazaság szimmetrikus, gyakran az egész szervezet lazaságának része, míg az instabilitás klinikai tünetekkel járó lazaság.